Cégünk vállalja a norma, és nem norma szerint villámvédelmi rendszerek, túlfeszültség védelmi rendszerek kiépítését, kivitelezését az MSZ EN 62 305 szabvány alapján.
Közületek számára a kockázatelemzések alapján kötelező.

Óvja, védje villámcsapás elsődleges és másodlagos hatásaitól ingatlanát!

A villámvédelem általános alapelveit a Magyar Szabványügyi Testület, MSZ EN 62305 számú szabványa határozza meg. A villámvédelem célja, hogy az adott ingatlant és az abban található ingóságot és az emberi életet megóvja a villámlás káros hatásaival szemben. A villamos rendszert olyan védelmi berendezésekkel és eszközökkel kell ellátni, amelyek segítenek megakadályozni, de legalább mérsékelni a villámcsapás okozta károkat. A levegőben, egyes felhőkben pozitív, míg másik felhőkben negatív villamos töltések telítődnek. Mikor két különböző polaritású telített felhő közel kerül egymáshoz, fény és hangjelenség kíséretében villamos kisülés jön létre, azaz villámlás keletkezik. Ezek gyakran már a levegőben felhő és felhő között kisülnek. Amennyiben a felhő és a föld vagy az arra épült felépítmény, illetve élőlény között történik az ellentétes polaritású kisülés, akkor már villámcsapásról beszélünk. A kisülések sok esetben jöhetnek létre magas épületek tetején elhelyezett klíma berendezéseken, szellőzőcsatornán, szolár berendezéseken és fémkéményeken is, melyek rendszerint kapcsolatban vannak valamilyen belső elektromos hálózattal. Ezen eszközökbe becsapódó villám jelentős anyagi károkat eredményezhet, tekintettel arra, hogy a villámcsapás okozta nagymértékű feszültségre és áramra nincsenek felkészülve. A villám fentieken túl az utcai villamos hálózatba is belecsaphat, melynek következtében úgynevezett „lökőhullám” fut végig a vezetékeken és az útjába kerülő berendezéseket károsíthatja meg, ezért az így keletkezett túlfeszültségtől védeni kell az építményeket. A villámvédelemre heterogén rendszerek, áram és túlfeszültség levezetők, valamint egyéb készülékek szolgálnak. A villámvédelem terv készítése során szem előtt kell tartani, az adott környezetet, az épület paramétereit és a védeni kívánt berendezéseket.

A villámvédelem kiépítése több lépcsőfokból áll.

1. A külső vagy elsődleges villámvédelem a villámhárító eszközök segítségével az épület tetőszerkezetét védi meg. A villámhárító egy az épület legmagasabb pontján elhelyezett vezető, amely közvetlen galvanikus kapcsolatban áll a földdel, egy földelő szonda segítségével. A külső villámvédelem feladata, hogy közvetlen villámcsapás esetén a villám becsapási talppontot károkozás nélkül a villámhárító felfogóján képezze és a villám-áramot, megfelelő keresztmetszetű és villamosan jól vezető áramúton biztonságosan levezesse a földbe.
2. A villámhárító a villám másodlagos hatásaira azonban nem nyújt védelmet. Az épület közelében lévő villamosvezetékeken (például: szabványos hálózat, telefon, internet) keresztül a villámcsapás okozta túlfeszültség egy része bejuthat a villamos hálózatba. A lakásokban kiépített általános védelmek rendszerint a túláram ellen védenek (kismegszakító), vagy érintésvédelmi feladatokat látnak el (FI-relé). A berendezések védelme érdekében a villámhárító mellett, többlépcsős túlfeszültség védelem kialakítása is szükséges. A belső villámvédelem feladata a villám-áram behatolásának megakadályozása a külső villámvédelem által védett térrészekbe.

Erősáramú (400/230V) hálózatok esetén, egy többlépcsős túlfeszültség-védelmi rendszer általánosan három fokozatból áll. Az 1. osztályú („durvavédelmi”) fokozat célja a nagy energiájú részvillám-áramok levezetése, a 2. osztályú („közbülső”) védelmi fokozat feladata az energiájuktól megfosztott túlfeszültségek korlátozása, míg a 3. osztályú („finomvédelmi”) fokozat a túlfeszültség-hullámok további korlátozását végzi.
A felülvizsgálatok eredményéről 2 példányban “Minősítő Iratot” készítünk.